A megtakarításoknál és a hiteleknél gyakran láthatsz olyat, hogy a kamatot egy másik kamattól teszik függővé. Ezt referenciakamatnak hívjuk.
A tényleges kamatot ilyenkor a referenciakamathoz viszonyítva adják meg. Például X kamat - 1,5 százalék, vagy Y kamat + 0,5 százalék.
Az X és az Y, vagyis a referenciakamat sokféle kamat lehet, például a budapesti bankközi forint hitelkamatláb (BUBOR), vagy a jegybanki alapkamat, vagy ez lehet akár a bank valamilyen saját referenciakamata is. Ilyen például a CIB Bank CIB HUF PRIME RATE irányadó kamata.
Ilyenkor a befektetésed vagy hiteled kamata ettől a kamattól függ.
Ma adsz nekem 100 ezret, én a jövő héten visszaadok neked 200 ezret! Ismerős? Valószínűleg igen, hiszen a befektetési csalások sajnálatosan gyakori jelenségek a pénzügyi világban. Pedig nem olyan nehéz felismerni ezeket önmagában a magas hozamról. Ebben az útmutatóban megismerkedhetsz a legfontosabb ilyen csalásokkal, melyek mellé megtörtént eseteket is hozunk.
A forint rohamos gyengülését látva sokan gondoltak már arra, hogy inkább euróba váltják a megtakarításaikat. Ezt a döntést azonban nem érdemes elkapkodni! Ha szeretnél jól járni, akkor célszerű megismerned a forint gyengülése mögött meghúzódó folyamatokat, az átváltási költségeket és tájékozódnod a további alternatívákról is! Segítünk átlátni a helyzetet és döntést hozni.
A Befektető-védelmi Alap (rövidítve BEVA) akkor kártalanít, ha a befektető - a BEVA tagjaként - értékpapírja vagy befektetett pénze befagy. A kártalanítás nem vonatkozik a befektető befektetési kockázataira, csak arra a pénzre, amely a befektetést kezelő szervezet hiányosságaiból, szabálytalan működéséből ered. Lépésről lépésre elmondjuk hogyan kaphatod vissza a pénzed és mennyit kaphatsz vissza, ha véletlenül olyan szerencsétlenség érne, hogy a BEVA kártérítésére szorulsz.